Az allergiát kiváltó anyag egészét vizsgáló allergiatesztek segítenek az enyhe, illetve súlyos allergiát kiváltó anyagok kimutatásában. Ezek azonban vagy csak az allergén kivonatokat, vagy csak a molekuláris allergéneket vizsgálták. A diagnosztika terén a közelmúltban megjelentek az új generációs multiplex allergia tesztek. Az új nanotechnikai módszer segítségével az egyre apróbb elemeket vizsgálják, ami egyre pontosabb, megbízhatóbb leletezést eredményez. A vizsgálat gyorsan, pontosan, egy vérvétel alapján határozza meg a magas és alacsony kockázatú allergéneket a szervezetben. Ez segít az orvosnak eldönteni, hogy milyen terápiás kezelést alkalmazzon, illetve arra is választ adhat, hogy az adott allergia kinőhető-e és a tünetek súlyossága milyen kockázatokat rejt. A vizsgálatot azoknak ajánljuk, akik szeretnék tudni, hogy hány fajta allergénre, milyen mértékben érzékenyek, esetleg szeretnék elkerülni a keresztallergia kockázatát.

A pajzsmirigy a légcső előtt a pajzsporcon elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk. Élettani feladata a pajzsmirigy hormon termelése, amely szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben. Szinte nincs olyan szervünk, amely funkcióját ne befolyásolná a pajzsmirigy hormon, termelődése elengedhetetlenül szükséges az élethez. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, amely az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll.

Éppen a bonyolult működése miatt a pajzsmirigy betegségei a szerteágazó tünetek miatt nem, vagy csak későn kerülnek felismerésre. A diagnosztizálás mindenképpen szakorvos feladata és kiemelt fontossággal bír, hogy a pajzsmirigy vizsgálatára sor kerüljön. A betegség feltárásában pajzsmirigy-laborvizsgálat segít.

A pajzsmirigy betegségek tünetei lehetnek a testsúly-növekedése, anyagcserezavar (pl. lelassult anyagcsere), memória zavar, alvászavar, bélpanaszok, menstruációs és termékenységi problémák. Igen jellemző a pajzsmirigy alul működése, ami jelentősen a nőket érinti. Gyakori, hogy öröklött hajlam okozza a kialakulását, így a tünetek közt előfordulhat teherbe esési probléma, de akár vetélést is eredményezhet.

A vizsgálat segítségével kimutatható a pajzsmirigy működési zavara (alul működés vagy túl működés). A vizsgálat tartalmazza pajzsmirigy hormonjainak (TSH, FT3, FT4) vérből történő mérését, illetve a tüneteket nem okozó pajzsmirigy specifikus antitestek vizsgálatát is.

A cytomegalovírus, röviden CMV, egy nagyon gyakori vírus, melynek szinte mindannyian hordozói vagyunk. A legtöbben nem tudunk róla, ugyanis ritkán okoz tünetet. Ha egyszer megfertőződtünk, többé nem szabadulunk tőle, hol aktív, hol nyugvó állapotban van, de ha egészségesek vagyunk, akkor általában az utóbbi a jellemző. Csak másik embertől kaphatjuk el, különböző testnedvek útján terjed.

A CMV miatt elsősorban a gyenge immunrendszerű embereknek és a várandós kismamáknak kell aggódniuk. Babaváráskor akkor lehet veszélyes, ha a kismama korábban nem találkozott a vírussal, és a terhesség ideje alatt fertőződik meg. Ha már régebben átesett az első fertőzésen, jóval kisebb az esély, hogy a vírus terhesség alatt aktiválódon, és bekerüljön a magzat szervezetébe.

Ha a magzat a méhben a fejlődés korai szakaszában fertőződik meg, akkor akár már születéskor súlyos tünetek mutatkozhatnak rajta: sárga bőr és szemek, lila foltok a bőrön, alacsony születési súly, megnagyobbodott lép és máj, valamint májműködési zavarok.

Ám a legtöbb fertőzött baba születéskor egészségesnek tűnik, és csak később, akár hónapok vagy évek múltán derül fény a következményekre. Ezek közül a leggyakoribb a halláscsökkenés, de előfordulhat vakság, süketség, szellemi fogyatékosság és halál. Emiatt nagyon fontos, hogy idejében felfedezzék a babáknál ezt az egészségügyi problémát és azonnal orvos felügyelete alá kerülhessen.

A Qantascope Hungary Kft. (Gödöllő) laboratóriumunk által végzett vizsgálat a csecsemő vizeletmintájából a vírus örökítőanyagát (DNS) mutatja ki PCR technológia segítségével, mely az aktuális fertőzöttségről ad információt. Elvégzése, a születést követően minél korábban lehetőség szerint 2 héten belül vagy fél éves kor előtt ajánlott.

A kismamák szűrése a terhesség folyamán folyamatosan ajánlott, hogy megtudhassuk, ha a születendő baba veszélyeztetett lesz-e, illetve fontos, hogy a terhesség korai vagy késői fázisában történik-e a fertőzés. A korai fázisban történő fertőzés nagyon komoly fejlődési rendellenességeket okoz, míg a terhesség későbbi fázisában enyhébbet.

Az ilyen módon kiszűrt kismamák és babák kezelését ezt követően a neonatológus, illetve a gyermekorvos végzi.